Ⅰ. Emelő szállítás
1 Aknaemelés
A bányaemelés az érc, a hulladékkő és az emelőszemélyzet, az emelőanyagok és -berendezések szállítási kapcsolata bizonyos berendezésekkel. Az emelőanyagok szerint két kategóriába sorolható, az egyik a kötélemelés (drótkötélemelés), a másik a kötélemelés (pl.szállítószalagemelés, hidraulikus és pneumatikus emelés stb.), amelyek között széles körben használják a drótkötél-emelést.
1) A bányaemelő berendezés összetétele
A bányaemelő berendezés fő elemei az emelőkonténer, emelő drótkötél, felvonó (vonószerkezettel együtt), dúc és égboltkerék, valamint be- és kirakodó segédberendezések.
2) A bányaemelő berendezések osztályozása
(1) A tengely dőlésszöge szerint tengelyemelő berendezésre és ferde tengelyemelő berendezésre van felosztva.
(2) Az emelőkonténer típusa szerint ketreces emelőberendezésekre, skip-emelő berendezésekre, kalitkos emelőberendezésekre, kanalas emelőberendezésekre és ferde kutak vonós teherautó-emelő berendezéseire osztható.
(3) Az emelő használatának megfelelően a fő emelőberendezések (speciális vagy főként emelőérc, általában fő kútemelő berendezésként is ismertek), a segédemelő berendezések (hulladékkő emelés, emelőszemélyzet, szállító anyagok és berendezések stb.). , általában segédkút-emelő berendezésként is ismert) és kiegészítő emelőberendezések (például teraszlift, karbantartás és emelés stb.).
(4) Az emelő típusa szerint egy kötéltekercses emelőberendezésekre van felosztva (egyetlendobés kettős dob), többköteles súrlódó emelőberendezés, egyköteles súrlódó emelőberendezés (már nem gyártják) és többköteles súrlódó emelőberendezés.
(5) Az emelőkonténerek száma szerint egykonténer-emelő berendezésre (kiegyensúlyozó kalapáccsal) és kettős konténeremelő berendezésre oszlik.
(6) Az emelőrendszer egyensúlyi állapota szerint kiegyensúlyozatlan emelőberendezésekre és statikus mérlegemelő berendezésekre oszlik.
(7) A vontatás típusa szerint váltakozó áramú emelőberendezésekre és egyenáramú emelőberendezésekre oszlik.
3) Emelőrendszer
(1) A tengely egyköteles tekercselése
A 300 méternél kisebb kútmélységű és 3 méternél nem nagyobb dobátmérőjű bányáknál ajánlatos egyetlen kötéltekercselő emelőrendszert alkalmazni. A kalitka vagy a vitorlás emelőkonténerként történő megválasztása fontos tervezési probléma, amelyet a különböző szempontok összehasonlításával kell meghatározni (a többköteles súrlódásos emelés is ugyanaz).
Az emelőrendszer tervezésénél általában két emelőberendezés-készletet használnak a bányateljesítmény biztosítására és egyéb emelési feladatok elvégzésére. A fő kút az érc felemelésére szolgáló ugrás, a segédkút pedig ketrecek a segédemelési feladat elvégzéséhez, vagy a fő- és segédkutak mind ketrecek. Hogy melyik utat kell meghatározni az egyes bányák sajátos körülményei szerint. Ha a bánya éves kibocsátása nagy, akkor a legjobb a főakna-kikötőt, a segédakna ketrecét használni, ha a bánya éves termelése kicsi, vagy az érc típusa kettőnél több, vagy az érc nem alkalmas zúzott, a legjobb a ketrec használata.
Ha a többszintet növeljük, akkor általában a kiegyensúlyozó kalapács egyketres növelésére használják azokban a bányákban, ahol a hozam nem túl nagy, és a javulás szintje magasabb, és néha két készlet egyensúlyi kalapács egyketrecet használnak a hozam biztosítására.
A nagyon kis éves termelésű bányáknál egy ketreces emelőberendezés használható az összes emelési feladat elvégzésére. Ez számos színesfémbányára, nem fémbányára és nukleáris ipari bányára igaz Kínában.
(2) Tengelyes többköteles súrlódó emelés
A többköteles súrlódó liftnek számos előnye van. Ezért a többköteles súrlódásos felvonó mellett, amikor a kút mélysége meghaladja a 300 métert, és a dob átmérője meghaladja a 3 métert, egy kisebb többköteles súrlódó felvonó is használható az egyköteles felvonó és a dob helyett. átmérője kisebb, mint 3 m.
Mivel nehéz beállítani a drótkötél hosszát, a dupla konténeremelő csak egy gyártási szintre alkalmas. Ugyanakkor az emelő drótkötél deformációjának hatására a kettős konténeremelő rendszer csak a tényleges üzemben tudja biztosítani a kútfej pontos parkolását, a kút alján lévő konténer pedig a pontos helyzet (a ugróemelésnél a parkolás pontossága nem szigorú).
Az egytartályos kiegyensúlyozó kalapácsos emelőrendszer különösen alkalmas többszintű emelőaknákhoz. Az egyensúlyi kalapács emelés pedig javíthatja a többköteles súrlódó emelőrendszer csúszási teljesítményét. Sőt, az egykonténer-emelő rendszert nem befolyásolja a drótkötél deformációja, amely minden gyártási szinten biztosítja a pontos parkolást, így többet használnak. Többszintű fejlesztéshez több mint két érctípussal, két szett egykonténer-emelő berendezéssel és egy szett egykonténerrel, az adott termelési és termelési szint igényei szerint.
(3) Lejtős tengelyemelés
A ferde tengely promóció előnye a gyors felépítés és a kisebb befektetés. Hátránya, hogy az emelési sebesség lassú, különösen akkor, ha nagy a ferde hossza, kicsi a gyártási kapacitás, nagy a drótkötél kopás és magas a fúrás karbantartási költsége. Ezért a ferdetengelyes emelést leginkább a kis- és közepes méretű bányákban alkalmazzák (kivéve a szállítószalagos emelést).
Az emelés két típusra oszlik: egyhorgos és kéthorgos. Az egyhorgos bányászati egység fejlesztésének előnyei a kis tengelyszakasz, a kevesebb beruházás, az alacsony karbantartási költség és a kényelmes többszintű fejlesztés. Hátránya az alacsony termelési kapacitás és a magas energiafogyasztás. A dupla horgos bányajárművek fejlesztésének előnyei a nagy teljesítmény és a kis teljesítményfelvétel, mint például a nagy tengelyszakasz, a komplex be- és kirakodómező, a több beruházás, ami nem kedvez a többszintű fejlesztésnek. Általában, ha az egyhorgos járművet a gyártási követelmények teljesítésére használják, a kéthorgos egységet általában nem használják.
A nagy beruházás és a hosszú építési idő miatt, amikor a ferde tengely dőlésszöge kisebb, mint 28°, lehetőség szerint a bányászati járműcsoportot kell átvenni. Azonban a ferde tengelyes áthidaló emelés megengedett sebessége nagy, és a parkolási idő rövid. Ezért a nagy éves kibocsátással rendelkező bányában nincs akkora dőlésszög. Ha azonban a dőlésszög kisebb, mint 18°, akkor a szállítószalag is használható.
4) Ásványi por visszanyerése
Az aknás ugróemelés az ércfeltöltés, az ércfeltöltés vagy az érc vízszivárgása, a finom érc vagy iszap és víz összekeverése miatt következik be, és a kapurésen keresztül a kút aljába szivárog, nagy mennyiségű hígtrágyát képezve. , ami finom érc felhalmozódását eredményezi a kút alján. A finomérc forrásának csökkentésére irányuló hatékony intézkedések megtétele mellett finomérc-visszanyerő berendezéseket kell tervezni. Az általános finom porérc-kinyerési módszereknek a következő fajtái vannak.
(1) A kút alját porbunkerként használva, az akna legalacsonyabb ürítési szintjétől kezdve, ássuk ki az úttestet a kis ketreces bányaaknával) a ugrókút alján. Miután a porkút a tölcsérkapuval megrakódott, a kis ketrec (vagy a kis ferde kút) felemeli és kirakja az ugróbunkerbe.
(2) A kevert kút elfogadásakor a porércraktárat a kút alsó oldalán helyezik el, az alsó tartályketrectől a kocsiig, és az oldalcsatornával csatlakozik a porércraktár rakodónyílásához. A porérc berakodása után a tartályt felemelik, kirakják a bánya raktárába, vagy közvetlenül megemeli a felszínt.
(3) Ha a fő- és a segédkút közel van, a segédkút egy szinttel előtte van. A főkút fenékporbánya raktárából a finom érc berakodása után a segédaknát felemeljük és kirakjuk a bányaraktárba, vagy közvetlenül megemeli a felszínt.
A fenti három módszer közül az első módszer rendelkezik a legnagyobb fejlesztési mennyiséggel és a kezelés nem kényelmes, de elkerülhető a kiegyensúlyozott farokkötél vagy a kötéltartálysáv használatának hátránya, amikor a farokkötél vagy a tartálykötél áthalad a poron bunker az utóbbi két módszerben.
Web:https://www.sinocoalition.com/
Email: sale@sinocoalition.com
Telefon: +86 15640380985
Feladás időpontja: 2023.03.03
